Bemutatjuk a Magyar Alumíniumipari Múzeumot

Bemutatjuk a Magyar Alumíniumipari Múzeumot

A Magyar Alumíniumipari Múzeum az egyik legnagyobb gazdasági értéket jelentő nemzeti kincsünknek, a "Huszadik század fémjének", a "magyar ezüstnek", az alumíniumnak történetével foglalkozik.

A múzeumi gyűjtemény ismeretanyaga visszanyúlik az első bauxittal kapcsolatos írásos dokumentum 1807. évi megjelenéséig.

-a bauxit elnevezés története
-az elso magyar bauxitesemények
-a bauxit története
-bauxit fajták

Kutató és gyűjtő munkája átfogja az egész magyar alumíniumipari vertikum területét, kezdve a bauxitkutatástól, a bauxitbányászat, a timföldgyártás, az alumíniumkohászat, félkész- és készárú gyártás, a kereskedelem, a tudományos kutatás, tervezésig, amely történet 1848. évvel vette kezdetét.

Ezt a világon egyedülálló gyűjtőkörű múzeumot az állami magyar alumíniumipari vertikum vállalatai hozták létre, saját akaratukból, saját érdekükben, három helyszínnel.

I. Magyar Alumíniumipari Múzeum központja, mint fő gyűjtő, raktározó és kiállítóhely. Itt székel a múzeum vezetése. Helyszín: Székesfehérvár, Zombori út 12. Telefonszám: 06-22-333-412. Alapítója: KÖFÉM, 1970.

II. Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum,a külszíni és a földalatti bauxitbányászat történetének, termelőeszközeinek, technológiáinak bemutató helye. Helyszín: 8082 Gánt-Bányatelep. alapítója: Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat, 1976. Telefonszám: 06-22-333-412, vagy 06-22-354-482 (Fehér Sándor múzeumőr)

I. Magyar Alumíniumipari Múzeum

A múzeum gyűjteményi állandó kiállítását a következő csoportosításban mutatjuk be:

1./ Bauxitkutatás

Színes tablókon mutatjuk be a bauxit magyarországi előfordulásait

a jellegzetes bauxit előfordulási típusokat

Láthatók a bauxitkutatás gépei, szerszámai, a kutatás, fúrás során előkerült magminták, kőzetek, kövületek. Az emeleti nagyteremben kerültek kiállításra a magyarországi bauxit-előfordulások, bauxittípusok, kőzetek, kövületek.

A bauxitkutatást kezdetben a bányák, 1950-1996. között, a Balatonalmádi telephelyű "Bauxit Expedíció", utána pedig a "Balatonalmádi Bauxitkutató Vállalat" végezte központi irányítással. 1996-ban a vállalat jogutód nélkül megszűnt. Ettől kezdve a bauxitkutatást, a magántulajdonú Tapolcai Bauxit Kft végzi, ugyancsak központi irányítással.

2./ Bauxitbányászat

Bemutatjuk az erdélyi bauxitbányászatot, hőskorának dokumentumait, jeles szakembereit, a jelenkori Magyarország bauxit-előfordulásait, bauxitbányáit, tárgyi emlékeit, kiváló vezetőit.

Egy mesterségesen kialakított bányavágatban mutatjuk be a bányabiztosítás néhány elemét, munkaeszközét egyéni védőeszközét. (képek)

Maketten, fényképeken, festményeken ismerhetjük meg a modern bauxitbányászat technikai, technológiai megoldásait, amely az 1980-as évek végére már világszínvonalra (20) fejlődött.

A bauxitbányászat éves termelési az 1980-as évek közepén már megközelítette a 3 millió tonnát. A bauxitbányák 1996. szept. 1-vel magánkézbe kerültek, a Tapolcai Bauxitbánya Kft irányítása alatt. Jelenlegi magyar bauxittermelés kb. 900 et/év. (bauxittermelés időgrafikonja)

3./ Az alumíniumipari vertikum kialakulása és fejlődése 1934-1990. között

Az első magyar timföldgyár (12, 13, 14) és alumíniumkohó, a Mosonmagyaróvári Timföldgyár (1934.) és a Csepeli Weiss Manfréd Alumíniumkohó alapításának (1935.) izgalmas története és jeles létrehozói, dokumentumai.

Bemutatjuk az első hazai bauxit, timföld és alumínium feldolgozó üzemeket:

(képek)

- Weiss Manfréd Rt, alumínium feldolgozó üzeme

- Lampart Fémárú Fegyver és Gépgyárból kifejlodött Kobányai Könnyufémmu(1938)

- Tatabányai Alumíniumkohó (1940.)

- Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó (1943.)

- Székesfehérvári Könnyűfémmű (1943.)

- Almásfüzitői Timföldgyár (1951.)

- Inotai alumíniumkohó (1952)

alapításának, fejlődésének, fő eseményeinek történetét, kiváló szakembereit.

A magyar alumíniumipari vertikum kialakulása, egységes szervezetté alakulása, a MASZOBAL korszak bemutatása. A Magyar-szovjet Timföld-Alumínium Egyezmény (1963.) létrejöttének dokumentumai, a modernizálás időszaka (1963-1990.), a Magyar Alumíniumipari Tröszt, röviden a MAT megalapítása. A kiállítás ezen történeti szakasza, hazai alumíniumipar válságának, a nagy átalakulás a privatizáció első dokumentumaival zárul.

Az alumímiumipari vertikum jövője

A MAT vállalatai 1984-ben

A magyar alumíniumipar irányító szervei

Az alumíniumipar privatizálásának stratégiája

4./ A magyar alumíniumipar intenzív és sikeres tervezési és tudományos kutatói

tevékenysége 1942-1990. között

Bemutatjuk az első magyar Alumíniumipari Tanácsadó Irodát, amelyet a Weiss Manfréd Fémművek alapított 1942-ben Domony András vezetésével, a Fémipari Kutató Intézetet (1948-1976.), az Alumíniumipari Tervezető Intézetet (1955-1976.), az Alumíniumipari Tervező és Kutató Intézetet (1976-1990.), a tervező és kutató intézetek tevékenységét, munkáit dokumentumokkal, fotókon és maketteken. (képek)

Itt látható még a különleges alumíniumötvözetből készült ételdoboz és ételtartók, amelyeket . Farkas Bertalan, az elso magyar urhajós 1980-ban vitt magával a világűrbe

Az intézetek rövid bemutatása

5./ A bauxit ipari feldolgozásának első fázisát jelentő timföldgyártás hazai üzemeinek és termékeinek bemutatása

A dokumentumokból megismerhetjük a magyar alumíniumipar három timföldgyárának, a Magyaróvári Timföld- és Műkorundgyár, az Ajkai Timföldgyár és az Almásfüzítői Timföldgyárakat, a timföldgyártás hagyományos technológiai folyamatábráját, a Magyaróvári Timföld és Műkorundgyár ( képek, 7, 8, 9) folyamatos timföldfeltárásának makettjét, minőségi ellenőrzését és timföld mintavevőjét. Bemutatjuk a timföld és műkorund gyártás alapanyagait, fő és melléktermékeit, szakleírásait, az ipartelepek, kulturális és sport létesítményeit.

Jelenleg már csak a magyaróvári és az ajkai timföldgyár üzemel. A timföldgyárak csúcstermelése 1990-ben 849 kt volt, jelenleg pedig kb 300kt*(34)A timföldgyártás időgrafikonjaatossá.

6.Alumíniumkohászat

Az 1950-1990-es években három Alumíniumkohó üzemelt Magyarországon. A kiákkítás bemutatja a tatabányai, az ajkai és az inotai alukohók üzemeit, tevékenységüket, berendezéseit, termékeit. Érdekes látványt nyújtanak a felsőtüskés és az oldaltüskés és elektrolizáló kohókádak makettjei.(10)
A látnivalót a sok kohóipari félkész, és késztermék, formaöntvények, tubustárcsák, lemezek, idomok és sok más termék teszi változatossá.
Alumínium kohóink maximális termelése az 1980-as évek végén 70-75 kt/év volt. A jelenlegi kohóalumínium termelés 30-35 kt/év az egyedül üzemelő Inotai Alumínium Kft-ben.

(35) A kohóalumínium termelés időgrafikonja

(36) Az alumínium gyártása, fő ötvözeteinek, tulajdonságai és felhasználási területei

7./ Az alumíniumipari vertikum félkész és készárú termelése a vertikum vállalataiban

Bemutatásra kerülnek a magyar alumíniumipar legnagyobb félkész és készárú termelő üzemének, a Székesfehérvári Könnyűfémműnek üzemei, gépei, technológiái, termékei, szociális, kulturális és sportlétesítményei.

Kiállításra kerültek még a vertikum félkész és készárú gyártás üzemeinek

- Kőbányai Könnyűfémmű (1938.)

- Balassagyarmati Fémipari Vállalat (1972.)

- Hódmezővásárhelyi Alumíniumszerkezetek Gyára (1974.)

- Alumíniumipari Gépgyár Zalaegerszeg (1975.)

- Alumíniumipari Kereskedelmi Vállalat (ALUKER) (1957.)

termékeit, építészeti elemeit, lemezek, idomok, fóliák, tubusok, formaöntvények, kábelek, pigmentek, edények, radiátorok, hűtőberendezések, könnyűfém hidraulikus bányatámok stb.

Könnyűfém süveggerendák a bányák részére

Könnyűfém hidraulikus bányatámok

A magyar alumínium 150 éves történetének bemutatását jelképesen egy erdélyi származású népi fafaragó művész, Szász Levente ősi magyar szimbólumokat megjelenítő emlékfala zárja. Az emlékfal lélekharangja, örökmécsese és emléktáblája emlékezteti a látogatókat azokra, akik a magyar alumíniumipart munkájukkal naggyá tették, de már nincsenek köztünk és azokra is, akik munka közben vesztették életüket a magyar alumíniumért. Hajtsunk fejet és emlékezzünk rájuk. (képek)

A magyar alumíniumipar hősi halottai

II. Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum

A múzeum négy részből áll.

1./ Zárt múzeum udvar és múzeumtáró, amelyben bemutatjuk a külszíni és a földalatti bauxitbányászat történetét, műszaki fejlődését, gépeit, szerszámait, termelési technológiáit, vágat és fejtés biztosításait, kőzeteit, munka és védőeszközeit.

(képek,
Múzeumismertető,
Gánti Bauxitbánya története,
Iszkaszentgyörgyi Bauxitbánya bemutatása)

2./ Geológiai és földtani sétálópark. Egy jól kiépített, útvonalon mutatjuk be a gánti bauxitbányászatra jellemző geológiai és földtani érdekességeket, magyarázó táblák, fényképek, rajzok segítségével. Látható itt: bauxitfal, a bauxit feküjét képező őskarszt, a bauxitra települő eocéntenger üledékeinek rétegsora, tektonikai képződmények. Itt fejeződött be a gánti bauxitbányászat 1987-ben.

(képek, Részletesebb ismertető)

3./ Gánti emlékszoba. "Mári néni" kocsmájának udvari szobájában volt a Gánti Bauxitbánya első üzemirodája. Bemutatjuk itt a gánti bauxitbánya történetét, vezetőit, adatait, amelyek fontosak voltak a bánya történetében. A helyet a ház utcai homlokzatán egy emléktábla jelzi.

(képek, Emlékszoba bemutatása

4./ Meleges II. Bányaüzem területe. Láthatók itt a bauxit keletkezés előtti vetősíkok és fiatalabb kéregmozgások helyei, elvetési magassága, az elmozdulás irányát jelző vetőkarcok. A változatos felszínű dolomit alapon gyakoriak(49)-Meleges II. Termelési technológiája- a vasas-mangános bekéregződések- Az egész terület egy “holdbéli táj” benyomását kelti. Itt kezdődött a gánti bauxittermelés 1926-ban.
III. Tapolcai Bauxitbányászati Állandó Kiállítás

A bakonyi Bauxitbányászat műszaki emlékeinek, gépeinek, technológiájának, szerszámainak, dokumentumainak, kőzeteinek kiállító helye.

A kiállítás jelenleg átköltöztetés közbeni állapotban van, ezért nem látogatható. (50) Bakonyi Bauxitbánya rövid bemutatása

A Magyar Alumíniumipari Múzeum nyitvatartása:

Hétfőtől-Péntekig: 10-15 óra

A Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum nyitvatartása:

Minden nap: 12-16 óra

Telefonon, vagy levélben történő bejelentkezés alapján csoportok számára ettől eltérő időben is látogathatók.

(52) Az alumínium története

(54) A világ legnagyobb bauxitelőfordulásai

(55) A világ legnagyobb laterittbauxit előfordulásai

(56) A bauxit magyarországi bányászatáról

(57) A magyar földalatti bauxitbányászat veszélyei, jellegzetességei,